🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > Sz > szegedi sortűz
következő 🡲

szegedi sortűz, 1956. okt. 24.: Az X. 21-i terv szerint a város és környéke karhatalmi biztosításáért Gyurkó László vezérőrnagy, a 3. lövész hadtest parancsnoka volt a felelős, a megyei párttitkár (ekkor hódmezővásárhelyi székhellyel) Németh Károly, a szegedi városi párttitkár Ábrahám Antal volt. X. 24: közel 2000 egyetemista tüntetett a Dóm téren, innen a Klauzál térre vonultak, majd a kendergyárhoz, azzal a céllal, hogy a munkásságot csatlakozásra szólítsák fel. Egy csoport be is jutott a gyárba. Egy másik csoport a konzervgyár és a ruhagyár felé tartott. A munkások nagy számban csatlakoztak a diákokhoz. A megnövekedett tömeg a belvárosba vonult. A diákok és a munkások egymásra találtak, és a Kossuth-szobornál egy munkás is felszólalt. A tömeg elkerülte a fegyveresen őrzött városházát és a tehergépkocsikon cirkáló ávh-s belső karhatalom sem támadt a tömegre. Az első fegyveres fellépés az esti órákban a kendergyárnál és az egyetemi diákotthonokban történt. Az öthalmi laktanyából kivezényelt ÁVH Belső Karhatalom egysége levegőbe lőtt sortűzzel oszlatta szét a tüntetőket. Gyurkó tábornok Szegedre irányította a kiskunmajsai 31. lövészezred 2. zászlóalját. A belső karhatalom és a kiskunmajsai lövészezred katonáihoz csatlakoztak az Ábrahám Antal által felfegyverzett pártaktivisták. Behatolt a Juhász Gyula és a Jancsó kollégiumba, ahol megfélemlítésül az épület mennyezetébe lövöldöztek, megverték a diákokat, bántalmazták a koll. ig-ját, Tóth Bélát. Puskatussal verték Perbíró prof-t és Bárdosi István tanársegédet. A pártvezetés eközben a katonai közigazg. bevezetését szervezte Németh Károly megyei és Ábrahám Antal városi párttitkár egyeztetett intézkedéseként. - Baróti Dezső rektor X. 25: reggel küldöttséggel megjelent a pártbizottságon, ahol tiltakoztak a kegyetlenkedés ellen. Ábrahám Antal a küldöttséggel közölte: „ha az egyetemisták tovább hőbörögnek, (...) közébük lövetnek”. - X. 26: jórészt a 24-25-i események váltották ki a tüntetést, amelyen 30-40.000 ember vett részt. Halász Gyula főhadnagy (aki a helyi katonai közigazg. határozatainak végrehajtásáért volt felelős) 9 órakor röplapokon közölte a katonai közigazg. bevezetését. Halász főhadnagy közölte a tüntetés előtt az őt telefonon megkereső Baróti Dezső rektorral, hogy „a katonaság tűzparancs birtokában fölállt a Széchenyi téren”. A tűzparancs visszavonása érdekében Perbíró prof. M. Szabó áv. őrnagyhoz, a megyei főoszt. vez-jéhez fordult, aki hatáskörének hiányát állapította meg és Halász főhadnagyhoz utasította. Halász viszont felsőbb parancsra hivatkozva elutasította a kérést. A katonai erőt a kiskunmajsai 31. lövészezred (parancsnok Botond Gánor őrnagy, politikai helyettes Moravszky Pál százados) 2. zászlóalja (Bakonyi Sándor alezr. hadosztályparancsnok) és az ezredtörzs egy része, valamint az 1. zászlóalj adta. A Takaréktár utca torkolatánál az 1. zászlóalj 3. százada (századparancsnok Béres Ernő főhadnagy) 3. szakasza (Kurai Károly hadnagy vezetésével) biztosította a bíróságot és környékét, a Takaréktár utcánál közvetlenül az 1. szakasz (Székely Mihály hadnagy vezetésével), ill. a 2. szakasz (Bársony Sándor hadnagy vezetésével) foglalt állást. A tüntető tömeg a Széchenyi tér felé haladt. Koch Sándor, Nyíri Antal, Kováts József és Korányi prof. megkísérelte egyetemisták segítségével a tömeget az Ady térre vezetni, de a tömeg befordult a Takaréktár u-ra és a városháza felé indult. A katonaság a Horváth Mihály u. torkolatánál könnygázt alkalmazott. Ennek hatására a tömeg megtorpant, majd ismét elindult. Ekkor a katonaság a levegőbe adott le sortüzet. A lövedékek egy része a Takaréktár u. épületeken - elsősorban a bank épületén - gurulatot kapott és a tömegbe csapódott. Egy 17 éves kendergyári munkás meghalt, a lövedékektől sebesültek számát a források 7-16 főre teszik, többen a kitört pánik során szenvedtek sérüléseket, velül együtt a sebesültek száma 25 fő. A ~ azonban nem érte el a célját, a forr. folytatódott. Szegeden X. 27: a Fiúnevelő Intézetnél ismét dörögtek a fegyverek a tömeg feloszlatására. Ez alkalommal nem történt sebesülés. Ka.Fr.

Szegedi Műhely 1996/97:1-4. sz. (Kahler Frigyes: Sortűz Szegeden 1956. X. 26-án) - Bálint László: Ki kicsoda 1956-ban Szegeden és Csongrád m-ben? Szerk. Péter László. Szeged, 1999. - Bálint László: 1956: forr. Szegeden. Uo., 2000. - Szeged 2000:10. sz. (Bálint László: Hamisság és igazság. Halállista 1956 - Szeged) - Kiss Tamás: Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége Szeged, 1956. 2. bőv. kiad. Szeged, 2002. - Perbíró József: 56 Szegeden - emlékeimben. Uo., 2002. (Szemtanú 3.) -

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.